Kzpflde beszlõ fajai kzl az egyik, az emberek rokonai. Mr az Elsõkorban ltrejttek. A Harmadkorig az Anduin-vlgyben ltek. Harmadkor 1050 krl hrom fõbb csoportjuk (irhafafk, sztrok s gyaplbuak) nyugat fel indult, mert nem brtk tovbb elviselni a Bakacsin-erdõ gonosz lnyeit. 1600-ban megalaptottk a Megyt, valamennyien ide, vagy Brbe telepedtek t, br 2463-ban a sztroknak a Nõszirom-foly mellett is volt egy jelentõsebb kolnija, s akadtak vndorl csoportok is.
Az 1636-is jrvnyt s a 2758-as Hossz Telet leszmtva, az eriadori hobbitok bkben, nyugalomban ltek. Gandalf s a Kszk vigyztak rjuk. Llekszmuk folyamatosan gyarapodott, ezrt kiterjesztettk a Megye hatrait. 2340-ben az Aggbakok megtelepedtek Bakfldn, Negyedkor 32-ben a Nyugai Fertly is hozzcsatoltk az addigi terletekhez. A gyûrû hbor elõtt Gandalfot s a Kszkat leszmtva, senki sem foglalkozott ezzel a nppel m Frod s trsai hõsiessge felhvta a figyelmet a hobbitokra.
A Gyûrû Ura bevezetõjben pomps, rszletes lerst tallhatunk a hobbitokrl, ezen a helyen nem lenne clszerû megismtelni a Tolkien professzortl kapott informcikat. A rohaniak kuduknak, sindul periannak Nyugoriul banakilnak is neveztk õket. |