| A Gyûrûk Ura
A Gyûrûk Urt a 90-es vek kzepn tbb amerikai s angol kzvlemny-kutats szerint a szzad legfontosabb knyvnek tartottk az olvask (a felmrsekben csak a Biblia elõzte meg npszerûsgben). Ez Tolkien legjobban ismert s sokszor legfontosabbnak tlt mûve, amely majdnem tven vvel megjelense utn is hatalmas npszerûsgnek rvend. Tolkien s A Gyûrûk Ura taln soha nem volt mg ennyire ismert s nagyobb hats, mint ma.
Br Tolkien 1938-tl 1947-ig rta A Gyûrûk Urt, a megjelens mg veket vratott magra. Eredeti szndkai szerint csupn A Hobbit folytatsa lett volna az j trtnet: a kiad, A Hobbit sikern felbuzdulva s az olvasi levelek kereszttzben azt javasolta Tolkiennek, mihamarabb rjon folytatst, hisz a kznsget lthatan nagyon rdeklik a hobbitokkal megesett trtnetek s kalandok. gy kezdett bele A Gyûrûk Ura rsba, amely a hossz alkotsi peridus alatt teljesen megvltozott koncepcijban, mg vgl olyan knyv lett, mely A Hobbit-tl meglehetõsen klnbzik. Tolkien ezt a szveget mr nem a gyerekeinek rta, mint a kzismert vlekeds tartja, hanem eleve kiadsra; br az rs ksõbbi fzisaiban ktelkedni kezdett abban, hogy a knyv ugyanahhoz a kznsghez tud majd szlni. A Gyûrûk Ura eredendõen nem gyerekknyv, br megvan az a j tulajdonsga, hogy egyszerre tbbfle kznsghez is szl (amelyek kztt a gyerekek is szerepelnek).
A Gyûrûk Ura megrst hossz viaskods kvette a kiadkkal. Tolkien mg 1938-ban elkldte az Allen and Unwin-nak nhny kziratt, amelyeket a sikertõl felbtortva most mr ki akart adni; ezek azonban a Szilmarilok mitolgijhoz tartoz szvegek voltak, s a kiad olvasi meglehetõsen rtetlenl lltak velk szemben. Vgl vissza is utastottk ezeket a mûveket (amelyek klnben is befejezetlen szvegek voltak: a Szilmarilok-trtnet prza-sszefoglali s hosszabb verses elbeszlsek), azzal, hogy ezek inkbb 'bnya, melyet hasonl knyvek rshoz lehet kiaknzni'. Tolkien persze a szvre vette ezt, de egyelõre rlt, hogy a kiadt valamilyen mdon mgis rdeklik a trtnetek. A Gyûrûk Ura szvegnek befejezse utn viszont vekig komolyan azon dolgozott, hogy A Szilmarilokat A Gyûrûk Urval egytt adhassa ki; erre pedig kiadja, az Allen and Unwin nem volt hajland. A Collins kiad viszont, akiknek kpviselõjvel, Milton Waldmannal Tolkien hosszadalmas s rszletes trgyalsokba s levelezsbe bocstkozott, legalbbis ltszlag fontolgatta ezt; az eredmny az lett, hogy Tolkien sszeveszett Rayner Unwinnal, s A Gyûrûk Ura vekig kiadatlanul llt. Mikor nyilvnvalv vlt, hogy a Collins sem fogja egytt kiadni a kt mûvet (s Tolkien klnben sem fejezte be A szilmarilokat), sõt, A Gyûrûk Ura szvegt is meg akarja hzatni, Tolkien gy dnttt, 'jobb a kevs, mint a semmi', s jra felajnlotta a kziratot Rayner Unwinnak, ezttal felttelek nlkl. Rayner Unwin pedig boldogan elfogadta.
A hrom ktet elõszr 1954-55 folyamn jelent meg Nagy-Britanniban, a George Allen and Unwin gondozsban. Ettõl az elsõ kiadstl datldik az a flrerts is, amely Tolkien munkjt trilginak nevezi; a Gyûrûk Ura egy, egysges mû, amely 6 'knyvre' s fggelkekre tagoldik. A hrmas feloszts pusztn a praktikumbl (s a II. vilghbor utni paprhinybl) ered, maga a szveg semmilyen mdon nem tagoldik hrom 'egysgre' (a ktetcmek termszetesen Tolkientõl szrmaznak, de ezeket a kiad dntse miatt adta a hrom ktetnek). Br a Rayner Unwin, aki maga is olvasta kziratban a szveget, meg volt gyõzõdve rla, hogy a knyv kivl s fontos mû, terjedelme s kiadsi kltsgei miatt vatos zletpolitikt folytatott vele, s Tolkiennel csak egy 'haszonmegosztsi szerzõdst' kttt (amely szerint a szerzõ csak akkor kap pnzt a kiadtl, ha a knyv megtermelte a kiads kltsgeit; afltt viszont a haszon fele a szerzõ). A megjelens utn azonban rvidesen nyilvnvalv vlt, hogy az vatossg minden ltszat ellenre indokolatlan volt. A Gyûrûk Ura eladsai mra, majdnem tven vvel elsõ kiadsa utn, mr a millis nagysgrendben mozognak; a knyv mr az elsõ nhny vben bõsgesen tlteljestette a hozz fûztt vatos remnyeket.
A kritikusok ugyan vegyes rzelmekkel fogadtk a knyvet, m ez egyltaln nem befolysolta az olvaskznsg tetszst. A BBC rdijtka alig egy vvel a megjelens utn kszlt, a kiadnak pedig szmtalan jabb kiadst kellett megjelentetnie (a mai napig ltalban vente, alkalmanknt tbbszr is, jranyomjk A Gyûrûk Urt, s jabb s jabb javtott kiadsok is napvilgot ltnak, ksznhetõen a Tolkien-szvegkritikusok, pl. Douglas A. Anderson munkjnak). Ezek az jabb kiadsok mindig lehetõsget adtak Tolkiennek is, hogy a hibkat s kvetkezetlensgeket kijavtsa a szvegben: gy vgsõ soron mg A Gyûrûk Ura szvege sem kivtel Tolkien ltalnos 'trsi knyszere' all. A klnbzõ kiadsokban ennek is, akrcsak a Hobbitnak, tbb klnbzõ, kisebb pontokon eltrõ szvege ltezik. (Az Allen and Unwint ksõbb megvsrolta a HarperCollins kiad.)
Az amerikai kiadst ugyanaz a kiad intzte, aki a Hobbit amerikai vltozatt: a bostoni Houghton Mifflin. Tolkien klnleges sikert s kultuszt azonban mgis az Ace Books 1965-s paprktses kalzkiadsnak ksznheti: br a Houghton Mifflin megprblta sajt, leglis kiadsval kiszortani az Ace-t, ez pusztn a leglis kiadssal nem sikerlt (hiba rta a kiad a knyvre Tolkien zenett, hogy 'ez, s csak ez a kiads jelent meg az n tudtommal s engedlyemmel'). Tolkien aztn rajongi levelezsn keresztl pldtlan akcit indtott az Ace Books ellen, akik rvid idõn bell ki is fizettk az elmaradt jogdjakat. A copyright krli kavarods, a rajongk knyvvsrlsi bojkottja az Ace Books ellen olyan amerikaiak figyelmt is felhvta a knyvre, akik e nlkl valsznûleg soha nem hallottak volna Kzpfldrõl - s megkezdõdtt az amerikai 'kampusz-kultusz'.
Tolkien alapvetõen konzervatv belltottsgtl semmi sem llt tvolabb, mint az ellenkultra rszesv (vagy ppen szszljv) vljon, a hatvanas vek Amerikjban mgis ez trtnt. A knyv kzponti jelentõsgûv vlt sok klnbzõ amerikai trsadalmi mozgalomban; a hborellenessg, a krnyezetvdelem, a hippik s a New Age hvei egyarnt megtalltk benne sajt rtkeiket ('zld' politikai propagandra egybknt mig is szvesen hasznljk Tolkient). Sok leegyszerûstõ rtelmezs s 'megfejts' szletett ekkor; ezek s a kritikusok elnagyolt, megalapozatlan kijelentsei sarkalltk Tolkient, hogy tbbszr kijelentse: a knyvnek semmifle belsõ, 'rejtett jelentse' nincs. Ezt a kijelentst persze nem szabad tl komolyan sem venni: mint minden irodalmi mû, A Gyûrûk Ura is jelent valamit - ez azonban, mint minden irodalmi mûnl, nem egy jelents, egy rejtett zenet, hanem az olvasnak a szveggel folytatott rtelmezõ munkja sorn ltrejvõ jelents-rendszer. Ami ellen Tolkien egsz letben tiltakozott, az A Gyûrûk Ura leegyszerûstõ, allegorizl rtelmezse, amely a II. vilghbort, a hideghbort, vagy ppen az angliai munksprti kormny tnykedst vlte ltni a trtnetben.
A nyugodt oxfordi lethez kpest Tolkien szmra a hrnv sokkal inkbb nyûg volt, mint rm. A hatvanas vek vgre a rajongi levelezs, a vratlan s alkalmatlan telefonhvsok (hajnalban Amerikbl, ahol persze mg csak este volt), ltogatk s ajndkok tmege elõszr azt tette szksgess, hogy az Allen and Unwin felajnlja egy titkr segtsgt a levelezsben; ksõbb aztn Tolkien elkltztt, s telefonszma is kikerlt az oxfordi telefonknyvbõl. Rajongi leveleit azonban mindig rmmel olvasta, s gyakran meglepõen hosszan meg is vlaszolta; a halla utn a leveleibõl megjelent vlogats (Humphrey Carpenter, Tolkien letrajzrja szerkesztsben) jl mutatja a rajongkhoz, rdeklõdõkhz, s termszetesen a csaldjhoz fûzõdõ bensõsges viszonyt.
Tolkien s a Gyûrûk Ura hatsa felbecslhetetlen, annak ellenre, hogy a 'hivatalos' szpirodalom mindezidig nem fogadta be teljesen az elismert szerzõk s szvegek krbe. A huszadik szzadban azonban a 'szpirodalom' s 'populris irodalom' kztti megklnbztets egyre inkbb rtelmt veszti; s mg a legkonzervatvabb szemmel nzve is igen sok klasszikus s konvencionlis elem tallhat Tolkiennl, ami kiemeli abbl a krbõl, ahov 'populris irodalom' nven gyakorta egyszerûen a ponyva-irodalmat helyezi a kritika. Az utbbi tven v fantasy-dmpingjben is jelentõs Tolkien szerepe: a tematikt, a kpvilgot, a trtnetsmt, sokszor mg a nyelvet s a stlust is õ szolgltatta a fantasy-szerzõknek. Mindazonltal egyre tbb ktsg merl fel a fantasy mint mûfaj meghatrozsa s Tolkiennel val kapcsolata krl is. A trilgia szinte szabvny formv vlt, mind a fantasy, mind a sci-fi krben (gy lthat a Gyûrûk Urval kapcsolatos flrerts hatsa s elterjedtsge). Napjainkban Tolkien egyre inkbb elfogadott s tanulmnyozott szerzõv kezd vlni, immr nem csak a populris s fantasztikus irodalmat vizsglk kztt, hanem ms terleteken is.
Kvetkezzen pr sor magtl Tolkientl:"Azt hiszem, A Gyûrûk Ura varzsa abban rejlik, hogy a httrben iddõnknt feltûnik a trtnelem egy-egy darabkja, olyasmi ez, mint amikor egy messzi szigetet vagy egy tvoli vros tornyt pillantjuk meg, amint egy pillanatra kivillan a kdbõl. Ha elrjk, oda a varzslat - hacsak nincsenek a tvolban tovbbi elrhetetlen tjak."
A magyar fordts nagyrszt Gncz rpd munkjt dcsri. A kvetkezõ gondolatok tõle szrmaznak:A Gyûrûk Ura tndrmese. Mgpedig - legalbbis terjedelmt tekintve - alighanem minden idõk legnagyobb tndrmesje. Tolkien kpzelete szabadon, rrõsen kalanodzik a knyv hrom vaskos ktetben - vagyis abban a kpzelt idõben, mikor a vilg sorst mg nem az ember szabta meg, hanem a jt s a szpet, a gonoszat s lnokot egyarnt ember elõtti lnyek, õsi erõk kpviseltk. Abban az idõben, mikor a miidõszmtsunk elõtt ki tudja, hny ezer, tzezer esztendõvel a J kisebbsgbe szorult erõi szvetsgre lptek, hogy a Rossze erõit legyõzzk: tndk, fltndk, az õsi Nyugatflde ernyeit rzõ emberek, trpk s flszerzetek, erdõ regjei fogtak ssze, hogy a j varzslat eszkzvel, s a nagy mgus, Gandalf vezetsvel vgl gyõzelmet arassanak, de pp e gyõzelem kvetkeztben elenysszen az õ idejk, s az rnyak birodalmba thajzva tadjk a fldet j urnak, az emberfajnak.Klns vilg ez az emberfltti - vagy emberalatti - lnyekkel benpestett Kzpflde. Anyagi valsga nincs. Baljs, fekete vrai, csods fehr tornyai, fullaszt, sûrû erdei, gyilkos hegyei, stt mlysgei gondoskodnak rla, hogy egy pillanatig ne rezzk magunkat a foghat valsg kzegben. Klns, hisz ebben a mesevilgban, ahol oly kesen virgoznak a lovagi ernyek, vletlenl sem tallkozunk az emelkedett eszmnyeket hrdetõ kora kzpkori lovagvilg fonkjval, az eszmnyek mza alatt a knyrtelen trsadalmi tagozdssal, elnyomssal, nyomorral, ltbizonytalansggal; ebben a klsõre feudlisnak tetszõ vilgban j is, rossz is vele szletik a szereplõkkel, ott rejlik a szvk mlyn; a knyv szemlytelen szereplõje a morl, az pedig kiben-kiben belsõ parancs.
Hrom
gyûrû ragyogjon a tnde-kirlyok kezn,Ht a nemes trpk jussa,
kiknek hza cifra kõ,Kilencet haland ember ujjn csillantson a
fny,Egyet hordjon a Stt r, szolganyjat terelõ,Mordor jfekete
fldjn, sûrû rnyak mezejn.Egy Gyûrû mind fltt, Egy Gyûrû kegyetelen,Egy
a sttbe zr, bilincs az Egyetlen.Mordor jfekete fldjn, sûrû
rnyak mezejn |
AJÁNLOM AZ OLDALT
