Az ork sz� a rohani nyelvbõl terjedt el, Sind�ul orch-nak h�vt�k õket. Ez a
n�v nyilv�nval�an �sszef�gg a Fekete Besz�d Uruk szav�val, amit a nagy katona
orkokra mondt�k. A kisseb orkokat snag�-nak ’rabszolg�nak’ nevezt�k. A hobbitok
goblinoknak az eld�k pedig Glamhoth n�ven is ismert�k õket. Saj�t nyelv�k nem
volt, innen-onnan lopott sz�vegeket ferd�tettek el a maguk k�ny�k-kedv�k szerint
ezzel viszont csak zagyva besz�deket alak�tva ki az ork t�rzsek k�z�tt… Ah�ny
t�rzs annyi nyelvfajta. Ez�rt az Orkok legink�bb nyugori nyelven �rintkeztek
egym�ssal.

Az orkokat Melkor (az egykori s�t�t �r, Szauron Melkor leghatalmasabb szolg�ja
volt…) az �idõkben pontosan az elsõ korban teny�sztette ki Utumn�ba. Ez m�r
a t�nd�k �bred�se ut�n volt de m�g a Nagy h�bor� elõtt. Az Orkok a Cuivienen
elfogott t�nd�kbõl lettek, miut�n Melkor a s�t�t �r megrontotta, �s elcs�f�totta
pinceg�dreiben, illetve b�rt�neiben. Miut�n Melkort lel�ncolt�k, az orkok nagy
sz�mban gyarapodtak. Beleriandban elõsz�r a lel�ncol�s harmadik kor�nak v�ge
fel� bukkantak fel, �s sz�mottevõ katonai erõk�nt szerepeltek a h�bor�kban.
M�g k�sõbb is õk voltak a legt�bben Melkor minden katon�ja k�z�l. Az orkok a
K�d-hegys�gben �s m�sutt v�szelt�k �t Morgoth (Melkor) legyõz�s�t. A M�sod-
illetve Harmadkorban belõl�k lettek Szauron legfõbb alattval�i, b�r Szarum�n
is felhaszn�lta õket saj�t c�ljaira. Szauron �sszes jelentõs v�llalkoz�s�ban
r�szt vettek Az �szaki Angmar birodalomt�l kezdve a d�li Gondorig. A T�rp�k
t�voz�sa ut�n birtokba vett�k Khazad-dûm (M�ria) t�rn�it, csarnokait, folyos�it.
Ennek k�vetkezm�nye, hogy 2994-ben elpuszt�tott�k Balin megmaradt T�rp kol�ni�j�t.
Ezek az orkok rendszeresen fosztogatt�k a K�d-hegys�g utaz�it, lecsaptak Kelet
Eriadorra sõt 2800-ban bevonultak rohanba is. Szinte k�ptelens�g lenne f�lsorolni
azt a sz�mtalan h�bor�t, ami az orkok illetve a Szabad n�pek k�z�tt volt. De
egy fontos esem�nyt megeml�tek, mert �gy �rzem fontos, lehet: a T�rp-Ork habur�t,
amely sor�n – Harmadkor 293-99 k�z�tt – a K�d-hegys�gben l�võ Orkok nagy r�sze
elpusztult �s az �t Sereg Csat�j�t 2941-ben, amikor ez megism�tlõd�tt.

Az orkok kiteny�szt�se a T�nd�k megcs�fol�sa volt. Hasonl�an a t�nd�khez, õk
is szilaj harcosok, �s term�szetes �ton soha nem haltak meg. Minden m�s tekintetben
azonban k�l�nb�ztek egym�st�l. Az orkok �ltal�ban alacsonyak, z�m�k testûek,
�s karikal�b�ak voltak. Itt viszont megeml�ten�m az Uruk-Hai orkokat mivel õk
magasabbak, harciasabbak �s erõsebben voltak a snag�kn�l. A legt�bb ork-t�rzsben
az urukok voltak a vezetõk. Az urukok napf�ny hat�s�ra nem gy�ng�ltek el, de
a legt�bb ork (bele�rtve az urukokat is) a s�t�tben �rezt�k a legjobban magukat.
Nagy szak�rtelemmel �stak alagutat �s kov�csoltak fegyvert, �s j�l �rtettek
az egy�b gyakorlatias dolgokhoz; gy�gyszereik durv�k voltak, de nagyon hat�konyak.
B�d�s, durva �lt�z�ket �s s�lyos l�bbeliket viseltek. Minden sz�ps�get gyûl�ltek,
im�dtak gyilkolni, puszt�tani. Sok fajta fegyvert haszn�ltak, t�bbek k�z�tt
�jakat, d�rd�kat, ny�rsal�sra alkalmas kardokat de legink�bb a g�rbe peng�ket
szerett�k. Szerett�l a v�rt, a nyers h�st szinte mindent felzab�ltak: embereket,
p�nikat, vagy �pp saj�t fajt�rsaikat. Sok ork t�rzs l�tezett �s b�r a kl�nok
tagjai egy�tt mûk�dtek egym�ssal, m�s kl�nokat �gy gyûl�ltek, mint b�rmi m�st!
De l�tezett k�z�tt�k egyfajta laza k�tel�k, ami igaz�n a h�bor�kban mutatkozott
meg (fõleg a gyûrû-h�bor�ban) mikor Szauron vezet�se alatt nagy l�tsz�m� ork
csapatok k�z�sen k�pesek voltak szembe sz�llni a Szabad n�pekkel.

Az ork t�rzsi nemzets�gi viszonyokr�l vagy nõst�ny orkokr�l szinte semmit nem
tudunk; az orkok �ll�t�lag �gy szaporodtak minta b�k�k. A k�l�nb�zõ t�rzsek
tagjai nem sokban k�l�nb�ztek egym�st�l, b�r n�h�nyat (mint p�ld�ul a nyomk�vetõket)
val�sz�nûleg k�l�nleges c�lokra, k�l�n teny�sztettek ki.